Székelykeve

Székelykeve:falu Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében. Közigazgatásilag Kevevára községhez (járáshoz) tartozik.

               A falurol

Székelykeve a magyar nyelvterület legdélebbi, többségében magyarok által lakott települése.

                                         Keletkezése  

1869-1886 között Beresztóc és a Duna közötti területen létezett egy Gyurgyova nevű falu, melynek 1869-ben 396 fő lakosa volt. Első lakói magyar palócok, akik Újfaluról, Ürményházáról, Sándorfalváról, Szeged környékről, Óbesenyőről, és Szőlősudvarnokról jöttek. 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek a faluba, összesen 645 család (kb. 2 000 telepes). Gyurgyova lakói hamarosan átköltöztek a mai Székelykeve területére, mivel a Duna áradásai rendszeresen elöntötték a vidéket és a termőföldeket, így az ott lakók élete is állandó veszélyben volt. 1892-ben Torontáltól Temes vármegye fennhatóságába került.


                                          Fejlödése

1885- Az első állandó tanító. Először Gyurgyovára jött, majd 1886-ban áttelepült Székelykevére. Neve Mischel János volt.

1886 – Az első bíró és székelykevei polgármester Kollár Ágoston volt. (1886-1890)

1889 – Az iskola épületének építését befejezték.

1892 – December 18-án a katolikus templom építésének befejezése. Az első szerzetes Deleme Ferenc volt (1892-1898).

1894 – November 25-én alapították meg a Földműves Hitelező Szövetséget. Az elnök Deleme Ferenc szerzetes. A szövetségnek 71 tagja volt.

1895 – Október 6-án megalapították a könyvtárat, melynek 50 tagja volt. Az elnök Deleme Ferenc, a könyvtáros Hajagos János volt.

1906 – A Vadász Egyesület megalapítása 14 taggal. Alapító Szabatka Gyula és Töry Dezső.

 1912 – Az első gépesített malom megnyitása, tulajdonosa Rüger Katalin. Üzemben volt egészen az 1970-es évekig.

1913 – Április 27-én létrejött “Hangya” néven a Vásárlók Egyesülete, elnöke Wikel Aladár lett. Az egyesületnek 128 tagja volt; a kereskedelmi bolt szintén ebben az évben nyílt meg.

1924 – A Vörös Kereszt humanitárius szervezet megkezdte munkáját a faluban, de a szervezet hivatalos megalapítása csak 1931-ben történt meg. 57 tagja volt és elnöke dr. László Imre lett.

1925 – A művelődési egyesület megalakulása. A magyar “Kultúrszövetség" és a német “Kulturbund” néven. 1948-tól “Petőfi Sándor” Kulturegyesület néven működik tovább

1932 – Az Iparosok egyesületének alapítása Bircsák András cipész elnökségével.

1932 – Június 14-én, A „Kék Duna” labdarúgócsapat megalapítása.

Egyéb fejlödések:

-Megalakult a székelykevei hirlap(IGAZ SZO) ami nem régen önálo ujságként kaphato

-Minden vasárnap a busz rádio 12:30-as kezdetel zenei kivánság müsort tart

                                        Népeség

 A falu népszám mozgalma

   

Sajnos az utobi évekeben drasztikusan csökent(csöken) a népeség száma ez a rosz életfeltételeknek is köszönhetö.

Köszönöm a látogatását a weblap még nincs tejesen kész.

Lászlo Robert





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 3
Heti: 2
Havi: 10
Össz.: 11 202

Látogatottság növelés
Oldal: Buszke a hazájára?
Székelykeve - © 2008 - 2024 - szekelykeve.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »